Az intézkedés az Európai Unió (EU) 27 tagállama között a leggyorsabb oltási projektek jelentős lassulása után jött létre. Az Orbán-kormány csütörtökön azt is közölte, hogy több mint 140 000 adagot kész felajánlani vagy adományozni a fel nem használt felhalmozódásokból más országoknak. A vírus nem egyszerűen eltűnik. Orbán Viktor pénteken egy rádióinterjúban kijelentette, hogy a közel 10 milliós országban hárommillió felnőttet még nem oltottak be.
„Habozom, hogy a kép minden bizonnyal kialakul, hogy megakadályozhatja. De az a tény, hogy ez a vírus nem megy el … végül minden bizonnyal megtalálja mindenkit ” – figyelmeztette. A magyar szövetségi kormány 100 000 adag AstraZeneca oltást szándékozik kiadni az afrikai szigetországnak, a Zöld-foki-szigeteknek. További 41 ezer adag Pfizer-BioNTech vakcinát minden bizonnyal kölcsönadnak a Cseh Köztársaságnak.
A beoltás vezetője
Magyarország legalább egy adag vakcinát adott a lakosság 52,3% – ának, ami a 2.legmagasabb lehetséges ár az EU-ban. Annak köszönhetően, hogy az ország az Unió által közvetített anyagokkal együtt védte az Oroszországból és Kínából származó vakcinákat is, azonnal vezető szerepet töltött be az oltásban. Mindazonáltal, úgy tűnik, hogy közeledik a felső határához, mivel szinte az összes ténylegesen regisztrált oltást ténylegesen beoltották. Ez azzal a ténnyel jár, hogy sokkal több oltást kínálnak, mint azok, akik szeretnék őket. Míg április közepén átlagosan több mint 75 000 első adagot adtak be naponta, ma 30 000 alá esett, a szövetségi kormány adatai szerint alig több mint 3 ezer kezdeti adagot adtak be kedden.
100 utasonként az egyik legtöbb oltást kapta
A fő európai nemzet 154 adag injekciót kapott 100 polgárra, a legtöbbet az Európai Unióban, és messze meghaladja a következő lehető legmagasabbat is, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint, és a Cymadarnak is csaknem 3 millió adag oltása van a kínai Sinopharm cégtől, amelyet már megadtak neki.
A Pfizer-BioNTech szerződést nem hosszabbították meg
A múlt héten Magyarország volt az egyetlen ország az Európai Unió 27 nemzet blokkjában, amely nem írta alá a 3. megállapodást a Pfizer-BioNTech-szel 1,8 milliárd adag injekció beadásáról. Kijelentette, hogy Magyarországnak a jövő év végéig elegendő oltóanyag van raktáron vagy beszerezve a lakosság számára,és 2022 végéig saját oltóanyagot indít. A magyar szövetségi kormány 46 millió eurót tervez befektetni egy interakciós projektbe az oltás előmozdítása érdekében. Az oltottak számára nyújtott előnyök például immunbizonyítványokból állnak, amelyek lehetővé teszik az étkezési létesítmények beltéri területeinek elérését, események bemutatását, üdülőhelyek és egyéb szabadidős létesítmények. Poroszország, amelynek 81 rendelkezése van 100 lakosra.
Az EU megvádolja Magyarországot a bírák időskoráról szóló törvény miatt
Az Európai Bizottság szerdán közölte, hogy Magyarország még mindig nem tett eleget a bíróságok nyugdíjkorhatáráról szóló rendelet módosítására vonatkozó követelésének. Viviane Reding igazságügyi biztos elismerte, hogy Budapest testre szabta a szabályozást, de még nem tette lehetővé, hogy azok a bírák és kerületi ügyészek, akiknek az eredeti törvény szerint távozniuk kellett, visszatérjenek a posztjukra. Tavaly novemberben az Európai Bíróság méltánytalannak ítélte a bíróságok nyugdíjkorhatárának megváltoztatásáról szóló jogszabályt, és Magyarország azonnali kezelést kért. Orbán Viktor kormánya 70-ről 62-re csökkentette a bíróságok és ügyészek öregségi korát egy eredeti jogszabályban, amely a kétkedők szerint néhány problémát meg akart szüntetni.
Az új törvény értelmében a bíróságok nyugdíjkorhatára 65 évre csökken, de fokozatosan tíz év alatt. Azok, akiknek a korábbi jogszabályok szerint már nyugdíjba kellett menniük, kártérítésre jogosultak, vagy visszatérhetnek a funkcióba. A törvény nem az egyetlen, amely ténylegesen növelte a kérdéseket az Európai Unióban. A problémák kifejezetten 2 különféle aggodalomra okot adó helyre vonatkoznak, nevezetesen a nemzeti bíróság hatáskörére, hogy az ügyeket az egyes bíróságokhoz Rendelje, valamint a politikai reklám magánmédiában történő sugárzására, amelyet az Alkotmányban megőrzött szövetségi kormánytöbbség korlátoz. A magyar kormány valóban megígérte, hogy megváltoztatja a megkérdőjelezhető jogszabályokat, de nem világos, hogy milyen szinten fogja biztosan csökkenteni Brüsszel félelmeit, amely ismét engedélyekkel veszélyezteti Magyarországot, mivel megkérdőjelezi a vitatott rendelkezések összhangját az európai uniós jogszabályokkal és a Szabályozás politikájával.
Több magyarországi egyház kap pénzt az államtól
A magyar parlament csütörtökön engedélyezte az államilag elismert egyházak listájának összeállítását, amelyet január óta súlyosan korlátoz egy új törvény. A képviselők kétharmada által támogatott javaslat szerint 14 és 32 szellemi szervezet között biztosan lesz lehetőség arra, hogy inkább állami támogatást igényeljen, de ez még mindig sokkal kevesebb, mint a megkérdőjelezett jogszabály elfogadása előtt, amikor 300-ra volt szükség. Lukács Tamás, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője kijelentette: „a polgári szabadságjogokat teljes mértékben megvédtük.”A kétkedők azonban továbbra is kétségeket tárnak fel azzal kapcsolatban, hogy az egyes egyházak elismeréséről szóló döntés a parlament hatáskörébe tartozik-e. A vitatott jogszabályok alapján, amelyeket alkalmazni kezdtek 1. csak a kiválasztott spirituális negyedek, mint például a katolikus, református, evangélikus és ortodox egyházak vagy a zsidó közösség, azonnal jogosultak az állam fizetésére. A más hívőket képviselő szervezeteknek igazolniuk kell, hogy legalább két évtizede működnek Magyarországon. Továbbá az állam minden bizonnyal csak akkor ismeri el őket, ha a Parlament résztvevőinek legalább kétharmada egyetért.
Magyarország elfogadja a vitatható tartalékbanktörvényt
A magyar parlament pénteken jóváhagyta a vitatható jegybanktörvényt és más rendeleteket. Az elfogadott jogszabályok lehetővé teszik a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyelet egyesülését. A parlament megérdemli, hogy elutasítsa a Központi bank elnökét. A szabályok veszélyeztetik a Tartalékbank szabadságát. „A vadonatúj szabályozás lehetővé teszi a szövetségi kormány számára, hogy ütközjön a pénzügyi intézmény döntéshozatalában, valamint előmozdítsa a kormányzati és a pártérdekeket”-állította a reserve bank nyilatkozatában. Ez a döntés azt sugallhatja, hogy az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is beszünteti a tárgyalásokat a Magyarországnak nyújtandó világméretű gazdasági segélyről. Decemberben az EU és az IMF tisztviselői megkezdték az első tárgyalásokat a Magyarországnak nyújtott segítségről, mivel Orbán Viktor szövetségi kormánya ragaszkodott ahhoz, hogy olyan törvényt fogadjanak el, amely minden bizonnyal növeli a Tartalékbank feletti politikai befolyást, valamint korlátozza annak függetlenségét. Orbán Viktor kormányfő pénteken kijelentette, hogy „Magyarország a saját lábára fog állni”, még az EU és az IMF támogatása nélkül is. „Az Európai Központi Bank 15 módosítást küldött ki e rendeletekhez, és a parlament 13-at Jó elvekkel jóváhagyott. Két tényező még mindig vitatott, és ha szükséges, meg fogjuk védeni az álláspontunkat” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az mr1 rádiónak. „Európai stílus, hogy a központi bankoknak Szent függetlennek kell lenniük. De amilyen gyorsan csak a kormány hatása érezhető, olyan szorongó tic van, amely jeleket küld Brüsszelnek” – mondta Orbán Viktor.