Fogyasztói jogok a vendéglátásban
2018. augusztus 02. 09:04

Bár pár napja már az augusztust tapossuk, a nyár még nem ért véget. Idegenforgalmi szempontból kiemelt jelentősége van ennek az évszaknak, gyakoriak a szabadtéri rendezvények, fesztiválok, a vendéglátó helyiségeket is többen látogatják. A vendéglátóknak és vendégeknek pedig jó tudni, milyen jogok, kötelezettségek illetik meg őket.
Alapvető rendelkezés, hogy a megvásárolni kívánt termék eladási áráról a fogyasztókat írásban, pontosan, jól olvashatóan, könnyen érthető módon tájékoztassák. Egy vendéglátóipari egységben fontos, hogy a belső és a külső ártájékoztatáson elhelyezett eladási ár megegyezzen. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a kapott nyugtán magasabb eladási árat számítottak fel, mint ami az étlapon szerepel, bátran jelezzük a kiszolgálást végző munkatárs felé, ugyanis az egymástól eltérő ártájékoztatás esetén a vendéglátó egység köteles az alacsonyabb ár felszámítására.

Fontos tudni, hogy a szervizdíj nem egyenlő a borravalóval. Magyarországon egyre elterjedtebb gyakorlat az utóbbi években, hogy a különböző éttermek, pizzériák szervizdíjat, más néven felszolgálási díjat számolnak fel. Ezt sokan, tévesen a borravalóval azonosítják. A felszolgálási díj valójában a felszolgáló munkájáért felszámított külön díj. Tipikus példa erre a kiszállítási díj, illetve a felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálás díja. Fontos, hogy a vállalkozás a vendéglátói térben jól látható helyen felhívja erre a fogyasztó figyelmét. Étlapokon, szórólapokon az eladási árra vonatkozó szabályok vonatkoznak a felszolgálási díjra is: írásban, pontosan, jól láthatóan, könnyen érthető módón kell feltüntetni.

Amennyiben tömegre értékesített terméket vásárolunk, a terméket a csomagolóanyagával együtt (közterületi értékesítés során például a sült kolbászt papír tálcára rakják mérés előtt) a mérlegre helyezik és az így mutatott érték alapján számolják ki a fizetendő árat. A helyes kereskedelmi gyakorlat a következő: a fenti példánál maradva, a papír tálcát ráhelyezi a kiszolgáló a mérlegre, a mérleget tárázza, a vásárolni kívánt terméket pedig ezután helyezi a papírra. Így a fogyasztó a papír árát nem fizeti ki, csak a sült kolbászét. Fontos azonban, hogy a szolgáltató jogosan kérhet díjat a csomagolásért, amennyiben erről a fentiekben részletezett módon tájékoztatta a vásárlót.
Vásárlás után, amennyiben kapunk nyugtát, ez alapján ellenőrizzük az árfelszámítást. Meg kell nézni, hogy azt az árat számolták-e fel a vásárlónak, mint ami az ártájékoztatáson szerepel. A szervizdíjat, a csomagoló anyagért felszámolt díjat, a visszaváltós üvegekért felszámolt betétdíjat a kiszolgálást végző eladónak külön-külön fel kell tüntetnie a nyugtán. Gyakran csak az eladó figyelmetlenségéből adódik a többletszámítás, ami könnyen orvosolható.

Amennyiben a vásárolt termékekről nem kapunk számlát, nyugtát, magánemberként is fordulhatunk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes megyei szervéhez. Hiszen a fogyasztónak alapvető joga, hogy megismerje az általa vásárolt termékek eladási árát, az általa igénybe vett szolgáltatás díját. A szolgáltatásnak is van ára, amire ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint az eladási árra.

Hova forduljunk, ha a fentiektől eltérőt tapasztalunk? Mindenképpen éljünk panasszal, jelezzük, ha valamit nem értünk vagy nem értünk vele egyet! Szóban panaszt tehetünk a helyszínen a vállalkozás alkalmazottja előtt. Amennyiben ezt nem orvosolják, a problémánkat írjunk le a vásárlók könyvébe. A vállalkozásnak 30 napon belül írásban válaszolnia kell a vásárlók könyvébe tett panaszra. Amennyiben továbbra sem vagyunk megelégedve a válasszal, forduljunk a lakóhelyünk szerint illetékes járási hivatalhoz, illetve a megyeszékhelyeken működő békéltető testülethez.