A szűrővizsgálatok jelentősége
2018. április 19. 14:48

A szűrővizsgálatok jelentősége
Saját egészsége érdekében vegyen részt az ingyenes szűrési programokon!
A szűrés tünet-és panaszmentes személyek egyszeri, vagy inkább időnkénti vizsgálatát jelenti, amit abból a célból végeznek, hogy a még rejtett betegség fennállásának valószínűségét kizárják, vagy éppen megerősítsék annak lehetőségét. A szűrővizsgálatok célszemélyei az egészséges, vagy magukat egészségesnek gondoló személyek.

Napjainkban a „szűrés” mind gyakrabban használt, divatossá vált fogalom. Fontosságát mind meggyőzőbben ajánlják a közösségek figyelmébe, sulykolják az emberek tudatába.
 
 
 
 
A szűrés legismertebb formája a tüdőszűrés, amelynek az egész országot lefedő rendszerét a valamikor népbetegségnek számító tuberkulózis („morbus hungaricus”) korai felderítésére és kezelése céljából építették ki.

Ebbe a kategóriába tartoznak a várandós időszak alatti, a szülést megelőző időszakban végzett szűrések, amelyek során magzati rendellenességeket igyekeznek „kiszűrni”, továbbá, újszülött korban és a későbbi gyermekkorban elvégzendő, az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok, amelyek során a megfelelőtől eltérő fejlődést próbálják felderíteni, és számos anyagcsere-betegséget igyekeznek kizárni.

Kínálnak még pajzsmirigyszűrést, vesekőszűrést, cukorbetegség felderítését ígérő szűrést. A fogorvosok a fogászati, szájüregi szűrés fontosságát, a bőrgyógyászok a bőr szűrését, például melanoma-szűrést, a szemészek a zöld hályog felismerésére alkalmas szűrést, az allergiával foglalkozók az allergia-szűrést propagálják.

A magyar népesség egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen. A halálozás mértékét mutató számok olyannyira magasak, hogy országunk világviszonylatban „dobogós helyen” áll. A halálokok között a szív és érrendszeri megbetegedések állnak az első helyen, az összes halálozás mintegy 50%-t okozva, a daganatos betegségek pedig a halálozás mintegy negyedéért felelősek. E betegségek népegészségügyi fontossága kiemelkedő.

A megbetegedések, és a halálozás aránya arra mutat, hogy a daganatos betegek többsége előrehaladott állapotban kerül kórismézésre és kezelésre az egészségügyi ellátórendszerbe, amikor a beteg még kezelhető ugyan, de eredményes gyógyításának a kilátásai már korlátozottak. Magyarországon a daganatos betegségek miatti halálozás a második leggyakoribb, évente 34 000 személy halálát okozzák, ami napi szinten 93 halálesetet jelent.

Az egész magyar népesség egészségi állapotának javítása érdekében az egészségügyi kormányzat 2001-ben megteremtette népegészségügyi méretű, azaz a népesség nagy hányadára kiterjedő lakosságszűrés feltételeit.

A lakosságszűrés célja, hogy egyszerűen elvégezhető, a vizsgált személy számára kellemetlenséget nem okozó, alkalmas módszer segítségével kimutassák a rejtett tüneteket és panaszokat még nem okozó betegségeket, és azokat mielőbb orvosi kezelésre juttassák.

A nők körében leggyakrabban előforduló daganat az emlő rosszindulatú elváltozása, országosan évente mintegy 7300 új megbetegedést regisztrálnak, kb. 2800 hölgy veszti életét a betegség miatt. Emlőszűrésre 2 évente a 45-65 éves korcsoportba tartozó hölgyek kapnak névre szóló meghívást. A mammográfia során röntgensugarakkal vizsgálják a mell szöveti állományát, kutatva a legkisebb elváltozást is. Az emlőráknál is igaz a megállapítás, hogy a terápia annál eredményesebb, minél hamarabbi stádiumban történik a betegség felismerése. Ezért nagyon fontos, hogyha valaki csomót tapint a mellében, minél hamarabb forduljon orvoshoz. A felismerésben nagyon fontos a mell rendszeres önvizsgálata.

Magyarországon igencsak magas, kb. évi 1100 az újonnan felfedezett méhnyakrák, a megbetegedési halálozás pedig meghaladja a 400-at. A betegség kialakulásáért nagy részben az úgynevezett HPV, azaz a humán papilloma-vírus egyes fajtái a felelősek. Az évi egyszeri nőgyógyászati vizsgálat minden nőnek ajánlott a szexuális élet megkezdésekor, de a húszas évek elejétől legkésőbb mindenképpen.  A népegészségügyi szűrőprogram keretében 3 évente a 25-65 éves korosztály tagjai kapnak meghívást nőgyógyászati kenetvételre. Fontos, hogy akkor se hagyjuk ki a méhnyakrák-szűrést, ha korábban kaptunk védőoltást a betegség megelőzésére.

Az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedik a fenti két vizsgálatra behívottak száma, de a nők tekintélyes hányada sajnos még mindig nem él a szűrés adta lehetőséggel.

A daganatos betegségek okozta halálokok között második helyen áll a vastagbélrák, Magyarországon kb. 5000 ember halálát okozza a betegség. Leggyakrabban a bél jóindulatú elváltozásaiból alakul át. Legtöbb esetben az 50 év felettiekben fordul elő, férfiakat és nőket egyaránt érintve. A családon belüli előfordulása is jelentősen növeli a daganat kialakulásának kockázatát. A vastagbélben lévő elváltozások szűrővizsgálattal időben felismerhetőek azelőtt, hogy látható, érezhető tünetek jelentkeznének. Ugyanis ezekből a sejtcsoportokból kis mennyiségű vér távozhat, mely a széklettel kiürül, de nem minden esetben látható szabad szemmel. A szűrési teszt használatának célja tehát a vér kimutatása a székletből. A vizsgálat gyors, egyszerű és fájdalommentes.

A statisztikai adatok is azt mutatják, hogy milyen nagy jelentőséggel bírnak a szűrővizsgálatok. Ezért kérünk minden állampolgárt, éljen a felkínált lehetőséggel, saját egészsége érdekében vegyen részt az ingyenes szűrési programokon, különös tekintettel a népegészségügyi szervezett szűréseken!