Dél-békés mi vagyunk! – Mezőhegyes
2017. november 14. 16:39

Dél-békés mi vagyunk! – Mezőhegyes

Mezőhegyes történetének beszédes tárgyait, helyben teremtett értékeit láthatjuk a Mezőkovácsházai Járási Hivatalban 2017. november 15. – 2017. december 15. között. A járás települései már hónapok óta bemutatkoznak a járási hivatal falai között, Mezőhegyes város a 13. a kiállítók sorában.

A kiállításmegnyitón Mitykó Zsolt, Mezőhegyes város polgármestere köszöntőjében beszélt arról, hogy a település újkori létezése a lótenyésztésnek köszönhető, hiszen a majorokban indult meg először a gazdasági élet, ezt követően szerveződtek a kis gazdasági egységek egy településsé.
 
Papp István Tibor, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság ZRt. vezérigazgatója hangsúlyozta, a nagy múltú társaság ismét régi fényében tündökölhet majd azzal, hogy a hagyományoknak megfelelően az állam visszavette az irányítást és a tulajdonosi jogokat.
 
Dr. Takács Árpád kormánymegbízott megnyitóbeszédében kiemelte, hogy Mezőhegyeshez kapcsolódó közigazgatási fejlesztések is azt bizonyítják, a közigazgatás napjainkban már új utakon jár, többfunkcióssá vált, az engedélyező hatósági munkánál szélesebben értelmezve társadalom- és gazdaságformáló szerepet.
 
Mezőhegyes a mezőkovácsházi járás egyik legspecifikusabb történetű települése, különleges céllal alapítva, amely mai napig jellegzetességet ad neki. Az első írásos emlék a városról 1421-ben datálódik, „Mezew Heges” néven. A település környéke a bronzkortól lakott, de a tatárjárás során elpusztult. Nevét a határában lévő halmoktól kapta, mert a kisebb kiemelkedéseket az Alföldön előszeretettel nevezik hegynek. Előneve a táj jellegére utal.
A törökök pusztítása után a terület elnéptelenedett, báró Csekonics József javaslatára 1785-ben ménestelepet alapítottak, amely jelentősen elősegítette az - akkor még - falu újratelepülését. A ménesbirtok 4 kerületre tagozódik: Mezőhegyes, Kamarás, Fecskés, Pereg. Ténylegesen 1872-ben alakul meg a telepekből, majorokból és falumagból a község.
A település életét nagyban meghatározta a katonai parancsnokság, majd az azzal ötvözött polgári vezetés közel 150 éve. A folyamatosan fejlődő és polgáriasodó település megsínylette az első és második világháborút, de az itt működő lótenyésztés az államosítását követően is kitartóan haladt és terjeszkedett. A szakmailag kiemelkedő tenyésztés emblematikus mezőhegyesi „terméke” a három magyar lófajta: a nóniusz, a gidrán és a furioso-nort star (mezőhegyesi félvér).
 
Mezőhegyes léte a mai napig nem választható el Ménesbirtoktól, mostani nevén a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság ZRt.-től, mely jelenleg a legnagyobb foglalkoztató a városban. De munkahelyeket biztosít a település lakóinak a Semex Magyarország génbank, a Limagren vetőmagtermelő vállalat, a Pace 2002. Kft. textilipari cég és a helyi önkormányzat is.
 
A kiállítás a Mezőkovácsházai Járási Hivatalban 2017. december 15-ig tekinthető meg.