Amit az állatvédelemmel kapcsolatos hatósági szabályokról tudni kell
2019. január 11. 13:32

Hazánkban immáron több mint két évtizede törvény szabályozza az állatok védelmét. A jogszabály alapvető célja az is, hogy fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében. Az állatkínzást a törvény bünteti.
A törvényben foglaltak szerint „az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni”.
A jogszabály azt is meghatározza, hogy állatvédelmi hatóságként illetékességi terület és hatáskör függvényében eljárhat a miniszter, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Pest Megyei Kormányhivatal, a kormányhivatal és a járási hivatal, a fővárosi/települési önkormányzatok jegyzője, valamint jogszabályban meghatározott esetekben a területi természetvédelmi hatóság is.
Az állampolgárok ezen hatóságokhoz fordulhatnak állatvédelmi tárgyú panaszaikkal. Célszerű megjegyezni ugyanakkor, hogy az állatvédelmi panaszok jelentős része nem állatvédelmi, hanem jegyzői hatáskörbe tartozó birtokvédelmi ügy (a lakókörnyezet számára „elviselhetetlen” zaj, bűz, piszok, egyéb zavaró hatás). Az ilyen esetekben a települési jegyző az eljáró hatóság, nála lehet kezdeményezni az eljárást.
Sokkal súlyosabb elbírálás alá esik az állatkínzás. A Bűntető Törvénykönyv szerint: „aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés lehet, ha az állatkínzás az állatnak különös szenvedést okoz, vagy több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását eredményezi.