Zöldbe borult a kormányhivatal: járványvédelmi vadászképzés és vizsga a megelőzés érdekében
2018. november 26. 14:32

Zöldbe borult a kormányhivatal: járványvédelmi vadászképzés és vizsga a megelőzés érdekében

Tulajdonképpen előre menekült a Békés Megyei Kormányhivatal azzal, hogy a vaddisznó társas vadászat járványügyi szabályozásával kapcsolatosan hirdetett ingyenes járványvédelmi vadászképzést és vizsgát a megye hivatásos vadászai és sportvadászai számára. Az előadások keretében elhangzott: a megye házi sertés állománya jelenleg mentes a kórokozótól, az afrikai sertéspestis vírus emberre nem veszélyes. De a kórokozó rendkívül ellenálló, specifikus védekezési módszer, vakcina ellene nincs, a betegséggel kapcsolatosan a legfontosabb a megelőzés, melynek egyetlen módja a behurcolás megakadályozása.

- Nagy öröm számunkra, hogy zöldbe borult a kormányhivatal nagyterme, hiszen ez is tükrözi, mindannyian felelősséggel érezzük a téma súlyát. A kormányhivatal nevében köszönetet kell mondanunk önöknek azért a munkáért, amit terepen végeznek, hiszen nagyban segítik a kormányhivatal munkáját, növelik a hatóság reagáló képességét. Természetvédelmi, környezetvédelmi és vadgazdálkodási szempontból egyaránt fontos a munkájuk. A mai rendezvényt az afrikai sertéspestis megjelenése hívta életre. Szerencsére a megyében még nem jelent meg a betegség, és elsődleges cél, hogy megelőzzük a járványt – hangsúlyozta köszöntő beszédében dr. Rákóczi Attila, a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója.

Hrabovszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Megyei Területi Szervezete, a Békés Megyei Vadászszövetség elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy Damoklész-kardjaként lebeg a fejünk felett az afrikai sertéspestis fertőzés veszélye.
- Köszönettel tartozunk a kormányhivatalnak, amiért megszervezte és ingyenessé tette a mai képzést. Békés megyében az elmúlt években valamelyest növekedett a vaddisznó törzsállomány. A román államhatár közelsége miatt fokozottan körültekintőek kell legyünk az afrikai sertéspestis ügyében – nyomatékosította Hrabovszki János.
Azt már dr. Bakos Pál, a Békés Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály vezetője mondta el, hogy az országos főállatorvos a fertőzött területektől való távolság alapján – mérlegelve a járványügyi rizikófaktort – alacsony, közepes és magas kockázatú területekre osztotta az országot. Békés megye vadászterületeinek 10 százaléka jelenleg alacsony, míg 90 százaléka közepes besorolásúnak minősül. Ugyancsak a főállatorvosi rendelet szabályozza azt is, hogy a magas kockázatú területeken a „… vaddisznó társas vadászat vezetésével a vadászatra jogosult csak olyan személyt bízhat meg, aki részt vett az állategészségügyi szolgálat által szervezett afrikai sertéspestissel kapcsolatos képzésen, ott sikeres vizsgát tett.” Ezért is volt hiánypótló jellegű a kormányhivatal által szervezett, telt házas járványvédelmi vadászképzés és vizsga.
Dr. Bakos Pál azt is elmondta, hogy október 30-án, illetve november 2-án a Partiumban lévő, közigazgatásilag Érsemjénhez tartozó Érselénden (Silindru) több házi sertés állományban is afrikai sertéspestis betegséget állapítottak meg. Az államhatár közvetlen szomszédságában elterülő településen kimutatott sertéspestis miatt kialakított, 3 kilométer sugarú védőkörzet egy része Magyarországra, a Hajdú-Bihar megyei Bagamér község Oncsa településrészére esik. Keleti szomszédainknál eddig 380 ezer házi sertést kellett elpusztítani, megsemmisíteni az afrikai sertéspestis miatt
.
Dr. Gubuznai Tibor hatósági állatorvos színes előadásában az afrikai sertéspestis járványtanát, kórfejlődését, tüneteit ismertette. Szavaiból kiderült, hogy a betegséget először 1921-ben írták le Kenyában, ahonnan azóta többször is behurcolták Európába: Spanyolországba, Portugáliába, Olaszországba, Franciaországba. 2007-ben Afrikából Grúziába is eljutott a fertőzés, ahonnan Ukrajnába, Fehéroroszországba, a balti államokba, Lengyelországba és Romániába terjedt tovább a betegség.
Ahogy dr. Gubuznai Tibor, úgy Sztankovánszkiné dr. Barta Gabriella, a Békés Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály vezetője is az emberi tényező szerepét nyomatékosította a kór terjesztésével összefüggésben.