Békésben ülésezik a Magyar Mérnöki Kamara vízmérnöki tagozata
2018. október 05. 13:41

A Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata két napos kibővített elnökségi ülését tartja a hét végén, Békéscsabán. A grémium tagjai október 6-án a tizenhárom aradi vértanú emlékművénél is elhelyezik a megemlékezés virágait, illetve a hajdani Tűzoltó téren felállított Szabadság szobornál is koszorúznak.
A kibővített elnökségi ülés résztvevőit Buzás Zoltán, a Békés Megyei Mérnöki Kamara elnöke üdvözölte, aki örömének adott hangot, amiért Békéscsabát választotta helyszínül a vízgazdálkodási és vízépítészeti tagozat.
-       Nagy megtiszteltetés, hogy Békéscsaba lehet a helyszíne egy olyan szakmai tanácskozásnak, amelynek központi témája a nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű éltető víz. Mert a víz az élet forrása, minden földi lét alapja, és ha nem jól gazdálkodunk vele, annak meghatározó következményei lesznek minden ágazat, minden megye, minden település és minden család életében… Ebben a térségben mindig is nagyrabecsülés és tisztelet övezte a vízügyi szakemberek munkáját. Ékes példája ennek Bodoki Károly vízépítő mérnök 2014-ben, civil összefogással és adománygyűjtésből, Gyulán felállított szobra… „A víz semmi, ha nem tudod, mit jelent a hiánya. És az még nem élet, ha nem halsz szomjan.” – idézte Antoine de Saint-Exupéry gondolatait, s köszöntötte a kibővített elnökségi ülés résztvevőit dr. Kása Róbert, a Békés Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztálya vezetője.

A Modern Városok Program keretében a megyeszékhelyen zajló beruházásokról tájékoztatta dióhéjban és egy, a város nevezetességeit, épített örökségét is felvonultató kisfilmmel is meglepte az elnökségi ülésen részt vevőket Nagy Ferenc, Békéscsaba alpolgármestere.
Rung Attila, a Békés Megyei Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási, vízépítési és környezetvédelmi szakcsoportja vezetője bemutatásuk során unikumként említette, hogy a megyei szakembergárda a „vizes” mellett a környezetvédelmi tagozatnak is tagja.

Dr. Váradi József
„Magyarország öntözési stratégiája” címmel tartott előadást. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság Tudományos Tanácsa elnöke előadásában – egyebek mellett – arra hívta fel a figyelmet, hogy 2050-re 70 százalékkal nő a világ élelmiszer és takarmányszükséglete, s a Föld lakossága eléri a 9 milliárdot. Magyarországon 2015-ben 124,3 ezer hektáron folytattak öntözéses termelést.
A szakember a Kvassay Jenő Terv főbb elemeit ismertetve a hatékony vízhasználat fontosságáról is szólt.

Bak Sándor, a Körös-vidék vízkészlet-gazdálkodási térségi tervét ismertette. A Körös-vidéki vízügyi Igazgatóság igazgatója előadásában azt is kifejtette, miszerint a 4 400 négyzetkilométeren működő igazgatóság teljes árvíztározó kapacitása 188,2 millió köbméter, s az igazgatóság működési területén lévő három árvízvédelmi szükségtározóból kettő rekonstrukciója valósult meg a közelmúltban.

-       A Magyar Mérnöki Kamara fontosnak tartja, hogy minden beruházást alapos előkészítés, részletes tervezés és precíz költségszámítás előzzön meg. Ezek hiánya ugyanis minden későbbi probléma forrása. Különösen nagy hangsúlyt kap ez az egyszerű bejelentéssel folytatott építkezések esetében. A Magyar Mérnöki Kamara a Magyar Építész Kamarával, illetve az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ) karöltve, az átlátható beruházási rendszer megvalósulása érdekében egy javaslatot dolgozott ki, juttatott el Miniszterelnökséghez, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz. Ennek egyik lényeges eleme a beruházási szakaszok, feladatok, felelősségi körök minden részletre kiterjedő, egzakt meghatározása – jelentette be dr. Virág Rudolf.


A Magyar Mérnöki Kamara főtitkára azt is kifejtette, miszerint időszerű „Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről” szóló kormányrendelet egyes részeinek felülvizsgálata, ezen is dolgozik a kamara.