Jogi segítségnyújtás, áldozatsegítés

 

Jogi segítségnyújtás

Jogi segítségnyújtás célja, hogy azok a rászoruló állampolgárok, akik a jövedelmi és vagyoni viszonyaik folytán nem képesek fedezni a jogaik érvényesítéséhez szükséges költségeket, intézményes formában kapjanak segítséget az államtól jogaik védelméhez.

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény értelmében

-          az ügyfelek peren kívüli ügyekben jogi tanácsot kaphatnak az Igazságügyi Minisztériummal szerződésben álló ügyvédektől illetve okiratokat készíttethetnek,

-          a törvényben meghatározott polgári peres és – a végrehajtási eljárás kivételével –nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási bírósági eljárásokban és közigazgatási nemperes eljárásokban a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), az érdekelt, a kérelmező és a kérelmezett fél pártfogó ügyvédi képviseletet vehet igénybe.

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével, 2018. július 1. napjától a sértett, a magánvádló, a magánfél, a vagyoni érdekelt, az egyéb érdekelt, a pótmagánvádló valamint a terhelt részére költségkedvezmény igénybevétele engedélyezhető a büntetőeljárásban (nyomozási, ügyészségi, és bírósági szakban egyaránt), melynek keretében a magánvádló, a magánfél, a vagyoni érdekelt, az egyéb érdekelt és a pótmagánvádló pártfogó ügyvédi képviseletre jogosult, míg a terhelt a kirendelt védő díjának állam általi előlegezésére és viselésére.

A jogi segítségnyújtási szolgáltatások:

I. Peren kívüli támogatások: E támogatás keretében a támogatott fél részére a jogi segítő jogi tanácsot ad vagy beadványt, egyéb iratot készít, valamint erre vonatkozó meghatalmazás alapján betekint ügyének irataiba – jogi szolgáltatást végez -, amelynek jogszabályban meghatározott mértékű munkadíját és költségeit – a jogi szolgáltatás díját – az állam a fél helyett a jogi segítő részére megfizeti vagy megelőlegezi.

II. Peres támogatás: A polgári és közigazgatási eljárásokban az állam a támogatott fél részére pártfogó ügyvédi képviseletet biztosít, és annak költségét a fél helyett megelőlegezi vagy viseli. Támogatott fél lehet a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), az érdekelt, a kérelmező és a kérelmezett fél is. Ezen támogatás nyújtására lehetőség van polgári peres és – a végrehajtási eljárás kivételével – nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási perekben, egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban és közigazgatási nemperes eljárásokban is egyaránt.

A büntetőeljárások során az állam az alábbiak szerint nyújt peres támogatásokat:

-          a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt részére a párfogó ügyvéd díjának és költségeinek állam általi előlegezését, és a jogszabályban meghatározott esetben viselését vállalja,

-          a terhelt részére a kirendelt védő díjának és költségeinek állam általi előlegezését és viselését vállalja. A terheltek esetén a kormányhivatal feladatkörébe csak magának a költségkedvezménynek az engedélyezése tartozik.

III. Határon átnyúló jogviták: Határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén közreműködik a kérelmek más uniós tagállamba történő továbbításában, a határon átnyúló tartási kötelezettségek végrehajtása iránti eljárásban is biztosítja a fél számára a pártfogó ügyvédi képviseletet, és viseli a fél helyett annak költségét.

A jogi segítségnyújtás illetve a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésére irányuló kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni, a fél lakóhelye, tartózkodási helye, értesítési címe, munkavégzési helye szerint illetékes megyei kormányhivatalnál.

A megyei kormányhivatal a hozzá forduló ügyfelet illeték- és díjmentesen tájékoztatja a támogatásról, a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának, megvonásának és visszatérítésének a feltételeiről, a jogi segítők személyéről és elérhetőségükről, részére a támogatás engedélyezése iránti kérelemhez szükséges nyomtatványokat rendelkezésre bocsátja, és kitöltésükben segítséget nyújt.

A kérelmekhez szükséges nyomtatványokat az Igazságügyi Minisztérium a honlapján közzéteszi.

A kormányhivatal munkatársai a hatósági feladatukon túlmenően ügyfélszolgálati tevékenység keretében az egyszerűbb megítélésű ügyekben – a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata nélkül – díjmentesen jogi tanácsot, illetve hatásköri, illetékességi útmutatást nyújtanak.

A kérelemről – ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók – a kérelem személyesen történő benyújtásakor lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb öt napon belül, az írásban benyújtott kérelem alapján pedig tizenöt napon belül dönt a megyei kormányhivatal.

Rászorultsági feltételek:

Az ügyfél a támogatást rászorultságának mértékétől függően térítésmentesen vagy megelőlegezett költséggel veheti igénybe.


A jogi szolgáltatás díját az ügyfél helyett az állam viseli az alábbi esetekben:

1.) Jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül azon személy esetében, aki

  • aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátásában részesülő közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,- akinek a közgyógyellátásra, vagy, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát megállapították,
  • aki a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították,
  • átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személyek,
  • menekült, menedékes, menekültkénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy, és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult,
  • vízumkiadása, tartózkodási engedély vagy letelepedett jogállás megszerzése, illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérő olyan személy, akinek a felmenője magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a visszahonosításra irányuló eljárásban részt vevő személy,
  • határon átnyúló tartási ügyben a 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikkében meghatározott jogosultként kér az 56. cikk szerinti eljárás lefolytatásához jogi segítséget,
  • a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatálya alá tartozik, azonban lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel nem rendelkezik Magyarország területén, és akivel szemben az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 42. § (1) bekezdése vagy 43. § (2) bekezdése alapján kiutasító határozatot hozott,


Amennyiben az ügyfél a fenti jogosultságok valamelyikével rendelkezik, úgy a jogosultságát az azt megállapító, alátámasztó dokumentum másolatával tudja igazolni.

2.) Akinél a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2020-ban a 28.500 Forintot).

3.) Egyedülálló személy esetében, ha a havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (2020-ban a 42.750 Forintot).

4.) Akiről külön eljárásban megállapították, hogy bűncselekmény áldozata és jövedelme nem haladja meg a 283 750 Forintot.

5.) Pártfogó ügyvédi képviselet igénybevétele iránti kérelem esetében, akinek a bíróság a perben teljes személyes költségmentességet engedélyezett.

A jogi szolgáltatás díját az ügyfél helyett az állam legfeljebb egy éves időtartamra megelőlegezi azon rászoruló esetében, akinél a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 141.875 Forintot.

Büntetőeljárás esetén a fél akkor tekintendő rászorultnak, ha jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján megfelel a fentiekben felsorolt, a támogatás állam általi viselésére jogosult személyi körnek (alanyi jogosultság, vagy akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 28.500 Ft-ot, egyedülálló esetében a 42.750 Ft-ot) vagy bűncselekmény áldozata és áldozatsegítési szolgáltatások igénybevételére jogosult.

A kiskorú sértett és a magánfél a jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül jogosult a támogatásra; nem részesíthető azonban támogatásban, ha a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet az ügyfél más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta.

A rendelkezésre álló jövedelem megállapításánál a közös háztartásban élők összjövedelméből le kell vonni a jogszabály alapján általuk fizetendő tartásdíj vagy járadék összegét, és lakás vásárlásához, felújításához, építéséhez pénzintézet (munkáltató) által folyósított hitel havi törlesztő részletének az általuk fizetett összegét, ha a lakás a hitel felvételekor megfelelt a méltányolható lakásigénynek a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott feltételeknek.

A kérelemnyomtatvány mellékletenként a jövedelem (munkabér, nyugdíj, rokkantsági ellátás, álláskeresési járadék, egyéb ellátások stb.) igazolására csatolni kell a megfelelő dokumentumokat (aktuális munkáltatói jövedelemigazolás, bankszámla kivonat, nyugdíjértesítő stb.)

A jövedelem számításánál figyelembe vehető, jövedelmet csökkentő kiadásokat szintén szükséges alátámasztani a megfelelő dokumentumokkal (pl. háziorvos által összeállított lista a havi gyógyszerekről, gyógyszertár igazolása a havi gyógyszerek áráról, lakásbérleti szerződés, lakásbérleti díj kifizetését tanúsító igazolás, lakáshitel szerződés; tartásdíjat megállapító bírósági döntés másolata és/vagy ezek megfizetését igazoló dokumentumok, letiltás összegét igazoló dokumentumok.)

Pártfogó ügyvédi képviselet iránti kérelem esetében mellékelni kell a peres eljárás folyamatban létének alátámasztására szolgáló dokumentumot (pl. bíróság által érkeztetett keresetlevél másolata, bíróság idéző végzése).

A kérelemnyomtatványhoz a bíróság által engedélyezett teljes személyes költségmentesség esetén csatolni kell az erről szóló bírósági végzést.

 Kérelem benyújtása személyesen vagy írásban: Békés megyei Kormányhivatal, Békéscsaba, József A. u. 2-4. szám 

Áldozatsegítés

Az áldozatsegítés jogintézménye olyan személyek támogatására jött létre, akik akár közvetlenül, akár közvetett módon, valamely bűncselekmény, illetve tulajdon elleni szabálysértés áldozataivá váltak. Célja, hogy az elszenvedett bűncselekménnyel kapcsolatban felmerült érzelmi, lelki, anyagi és más problémák megoldásához segítséget nyújtson.

Az áldozatsegítési feladatot ellátó megyei kormányhivatal a bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés során közvetlenül (sértettként) vagy közvetett módon (pl. tanúként vagy családtagon keresztül) áldozattá vált személyek számára az elszenvedett bűncselekménnyel kapcsolatban felmerült érzelmi, lelki, anyagi és más problémák megoldásához nyújt segítséget:

  • felvilágosítást ad jogaikról, kötelezettségeikről, lehetőségeikről;
  • érzelmi támogatást nyújt;
  • jogi tanácsot ad és gyakorlati segítséget biztosít;
  • ügyvédi segítség igénybevételéhez is hozzásegít;
  • igazolja az áldozati státuszt;
  • krízishelyzet fennállása esetén azonnali pénzügyi segélyt adhat (a bűncselekményt, vagy tulajdon elleni szabálysértést követő 5 napon belül beadott kérelem alapján)

A személy elleni erőszakos bűncselekmények súlyos sérültjei és a halálos áldozatok hozzátartozói számára mindezen túl állami kárenyhítést is adhat.

A felsorolt támogatások térítés nélkül vehetők igénybe.

Érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás jellemzői

A megyei kormányhivatal az áldozatot a szükségleteinek megfelelő módon és mértékben hozzásegíti alapvető jogainak érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások, valamint más állami támogatások igénybevételéhez, ennek érdekében pedig tájékoztatást, jogi tanácsot, érzelmi segítséget és egyéb segítséget nyújt a sérelem rendezéséhez.

Azonnali pénzügyi segély

Célja a bűncselekményt (tulajdon elleni szabálysértést) követő nagyon rövid időn belül kialakult krízishelyzet orvoslása. Kizárólag a bűncselekmény (tulajdon elleni szabálysértés) elkövetésétől számított 5 napon belül kérhető. Az azonnali pénzügyi segély olyan meghatározott célokra adható, mint a lakhatás, a ruházkodás, az utazás, az élelmezés, valamint a gyógyászati költségek, illetve a kegyeleti kiadások. Az azonnali pénzügyi segély nem kártérítés, hanem méltányossági döntés, és a rászorultság vizsgálata nélkül adható az áldozatoknak. A segély összegét az áldozatnak az őt ért cselekmény következtében kialakult helyzete, valamint az határozza meg, milyen hosszú ideig nem tudja önerőből megoldani anyagi problémáit. A segély maximális összege 2020-ban 141.875 Ft.

 Áldozati státusz igazolása

Az áldozati státusz igazolása szolgáltatás akkor jelent segítséget, ha valamely hatóság vagy más szerv az általa nyújtott ellátás, szolgáltatás vagy támogatás igénybevételét attól teszi függővé, hogy az ellátást, szolgáltatást vagy támogatást igénylő személy áldozat-e, továbbá ha ez egyéb okból szükséges. A kormányhivatal e tény igazolására az áldozat kérelmére vagy hivatalból hatósági bizonyítványt állíthat ki.

 Állami kárenyhítés

Állami kárenyhítésben az az áldozat részesíthető, akinek sérelmére szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, és ennek következményeként testi épsége, egészsége súlyosan károsodott. Rajta kívül az ilyen sértett egyes közeli hozzátartozói, eltartottjai, és az is jogosult lehet, aki az elhunyt sértett eltemettetéséről gondoskodott. A kár összegét és a bűncselekménnyel való okozati összefüggést minden esetben bizonyítani szükséges, és csak szociálisan rászoruló kaphat ilyen támogatást. A kárenyhítés megállapítása iránti kérelmet a bűncselekmény elkövetésétől számított 3 hónapon belül lehet benyújtani. Az állami kárenyhítési kérelem bármelyik megyei kormányhivatalnál benyújtható. A kárenyhítés összege mindig a bekövetkezett kár/jövedelemcsökkenés nagyságához igazodik.

A kérelem nyomtatvány az Igazságügyi Minisztérium honlapjáról letölthető.

Kérelem benyújtása személyesen vagy írásban: Békés megyei Kormányhivatal, Békéscsaba, József A. u. 2-4. szám