Jótállás-Szavatosság-Garancia
2017. június 15. 07:38

Jótállás-Szavatosság-Garancia

A fogyasztóvédelmi feladatok ellátása 2017. január 1-je óta új struktúrában történik, immár valamennyi járásban jelen van a fogyasztóvédelem. Az átszervezését az indokolta, hogy mindenki a lakóhelyéhez legközelebbi hivatalban intézhesse fogyasztóvédelmi ügyét. Szükség esetén kérhet tanácsot - hiszen a mai fogyasztói társadalomban percenként számtalan szerződés köttetik, jogügylet jön létre - jótállási, szavatossági ügyének intézésében vagy panaszkezelési kérdésekben.

A fogyasztók tájékoztatáshoz fűződő és vagyoni érdekeinek védelme érdekében a fogyasztóvédelmi hatóság célul tűzte ki a vállalkozók, vállalkozások ismereteinek bővítését, továbbá az a nem titkolt szándék is vezérli a hatóságot, hogy preventív jelleggel felhívja a vállalkozók, vállalkozások figyelmét a betartandó előírásokra. A hatóságnak célja, hogy a vállalkozás és/vagy alkalmazott eladója jól ismerje a szavatossággal, jótállással, panaszkezeléssel kapcsolatos jogokat, kötelességeket, ezáltal megfelelően tudja azokat a fogyasztók tudomására hozni.
 
Ezzel egyidejűleg a természetes személy fogyasztók ismereteinek bővítése is fontos szempont. A többcsatornás információáramlás (ügyfélszolgálati tevékenység, különböző életkorú fogyasztók közösségei részére nyújtott és nyújtandó előadások) nagymértékben hozzájárul a tudatos fogyasztóvá váláshoz, így támogatva a fogyasztók minél szélesebb köre érdekérvényesítési jogát, vagyis hogy a jogaikat megfelelő tudás birtokában gyakorolhassák.
 
A Gyulai Járási Hivatal az alábbi rövid tájékoztatással hívja fel minden érintett vagy a téma iránt érdeklődő figyelmét a jótállás és szavatosság vonatkozó jogszabályi előírásaira.
 
A fogyasztóvédelmi hatóság hatásköre kizárólag a fogyasztó és vállalkozás között kötött szerződés keretében értékesített termékeket érintő jogszabályi rendelkezések megtartására terjed ki. A fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. Vállalkozás pedig az, aki  aki a fenti tevékenységet önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében végzi.
 
Mit jelent a szavatosság /kellékszavatosság/?
A kellékszavatosság az eladó hibás teljesítésért való felelősségét jelenti. Hibás a teljesítés, ha a termék – a teljesítés időpontjában – nem felel meg a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott minőségi követelményeknek.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény minden, fogyasztói forgalomban (vagyis kereskedőtől természetes személy által) megvásárolt termékkel kapcsolatban (függetlenül annak vételárától, új vagy használt voltától) szavatossági kötelezettséget ír elő. Új termék esetében két éves időtartamra; használt termékek esetében szintén két éves időszakra, de ettől a felek eltérhetnek. Eltérés esetén a szavatossági idő egy évnél kevesebb nem lehet. Ha ezen időszakon belül a termék, gyártási eredetű hibával romlik el, a kereskedő köteles azt ingyenesen - a jogosult, azaz a fogyasztó választása szerint - javítani, cserélni, vagy ha egyikre sincs lehetőség, a fogyasztó árleszállítással élhet, a terméket a vállalkozó költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, végső esetben a vételárat visszakérheti, azaz elállhat a szerződéstől.
 
Mit jelent a jótállás?
Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. A kötelező jótállás időtartama egy év, amelyet a vásárlás napjától, illetve az üzembe helyezéstől – amennyiben azt az eladó vagy képviselője végezte el – kell számítani. Jótállás esetén a fogyasztó ugyanazokat az igényeket (tehát elsődlegesen kijavítás, kicserélés, másodlagosan pedig árleszállítás, valamint a hiba vállalkozás költségére történő kijavítása vagy kijavíttatása, illetve az elállás), ugyanazokkal a feltételekkel (például sorrendiség elve) érvényesítheti, mint kellékszavatosság esetén.
 
A jótállás lehet kötelező és önkéntes (szerződéses). A kötelező jótállás szabályait az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet tartalmazza, mely az új tartós fogyasztási cikkek vonatkozásában rendel el kötelező jótállást. Azt, hogy milyen termékek minősülnek tartós fogyasztási cikknek, a Korm. rendelet Melléklete sorolja fel.
 
Kötelező jótállás esetében jótállási jegyet kell átadnia a kereskedőnek. Ez tartalmazza a vállalkozás nevét, címét, a termék megnevezését és típusát, gyártási számát,) a gyártó nevét, címét, a vásárlás (üzembe helyezés) napját, a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.
 
Fontos tudni!
  • Bizonyítási teher: a felek közötti vita esetén szavatossági időszakban a vásárlástól számított hat hónapig a kereskedő köteles alátámasztani a hiba okát, kötelező jótállás esetében ez a kötelezettség egy évig terheli. A fennmaradó időben a fogyasztó terhe a bizonyítás.
  • A kötelező jótállás hatálya alá eső termékek esetében további egy évig a minőségi kifogás intézése a kellékszavatosság szabályai szerint intézendő!
  • A jótállás minden, a termékhez vásárláskor tartozó alkotórészre is kiterjed bruttó 10.000 Ft vételár felett, amennyiben maga a termék is kötelező jótállás hatálya alá tartozik.
  • A jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállásra kötelezettel szemben.
  • A kellékszavatossághoz hasonlóan a jótállás időtartama is meghosszabbodik a kijavítás idejével, a termék kicseréléssel vagy kijavítással érintett részére pedig a szavatosság és a jótállás időtartama újból kezdődik.
  • Jótállás és szavatosság esetén a fogyasztó nem köteles megtéríteni a termék természetes amortizációját.
  • Az eladónak kell viselnie továbbá azokat a költségeket, amelyek a jótállási vagy a szavatossági igény érvényesítésével kapcsolatban adódtak.
  • Előfordulhat az is, hogy egy termék esetében egyaránt fennáll kellékszavatosság, kötelező, illetve önkéntes jótállás is. A fogyasztó szabadon döntheti el azt, hogy ezek közül melyikre alapítja a minőségi kifogását.
  • Önkéntes jótállás tekintetében a fogyasztónak körültekintően kell eljárnia, hiszen nem csak az esetleges plusz költség lehet fontos, hanem az is, hogy milyen feltételek teljesüléséhez köti a kötelezett a minőségi kifogás érvényesítését.
  • Jótállásra kötelezett termékek esetében a fogyasztókat speciális jogok is megilletik, úgy mint: 3 munkanapos csere, ha a hiba a rendeltetésszerű használatot akadályozza; 10 kg feletti termék, vagy tömegközlekedési eszközön nem szállítható termék, vagy rögzített bekötésű termék esetében helyszíni javítás; kizárólag új alkatrész beépítése; jótállási jegy átadása vásárláskor, kitöltése minőségi kifogás rendezése során.
 
Mit jelent a garancia?
Sok mindent jelenthet, de jellemzően inkább kevesebbet, mint a fentiekben leírtak, hiszen nem egyértelműen kerül megfogalmazásra akár szóban, akár írásban az, hogy a minőségi kifogás rendezésére mi módon kerül sor, milyen jogosultságok biztosításával. Az egyértelműség a kulcsszó, vagyis ahol garanciáról beszélnek minden esetben szükséges - az ügyleti döntés meghozatala előtt – tisztázni a kereskedővel, hogy adott esetben jótállás vagy szavatosság keretén belül intézhető jogokról ad tájékoztatást.
 
A jogszabályok minél szélesebb körben való megismertetése és a jogsértések elkerülése érdekében a fogyasztóvédelmi hatóság előadásokat szervezett, melyek folytatása ez év őszén várható.

További tájékoztatást a vállalkozók/vállalkozások és a fogyasztók a Gyulai Járási Hivatalnál, Szécsiné Varga Julianna fogyasztóvédelmi szakügyintézőtől a 06/66/795-064 vagy a 06/20/333-5242 telefonszámon kérhetnek.