A Magyar Védőnői Szolgálat Centenáriumi Ünnepét Gyulán a Vigadóban ünnepelte a megye.
2015. június 30. 14:52

A Magyar Védőnői Szolgálat Centenáriumi Ünnepét Gyulán a Vigadóban ünnepelte a megye.

A centenárium alkalmából Gyulán, a Vigadóban rendezett ünnepséget 2015. június 19-én a Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya. Az eseményen a térség volt és jelenlegi védőnői vettek részt.


Petróczki Zoltán, a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója köszöntőjében a magyar népegészségügy kulcsszereplőinek nevezte a védőnőket. Emlékeztetett rá: a hungarikumnak számító védőnői szolgálat 2013-ban Magyar Örökség Díjat kapott. Idén az Országgyűlés a 100. évforduló alkalmából a magyar védőnők napjává nyilvánította június 13-át.

Kónya István alpolgármester felidézte: Gyulán 1922 februárjában alakult meg az anya- és csecsemővédő szövetség gyulai fiókja, amely működését Gyulavárira és a pósteleki majorra is kiterjesztette. A szervezet védnöke gróf Almásy Dénesné, elnöke dr. Konkoly Tihamér vármegyei főjegyző, igazgatója dr. Széll Imre volt.

Zalai Mihály, a Békés megyei közgyűlés elnöke beszédében úgy fogalmazott: míg száz esztendővel ezelőtt az egészségügyi tudatlanság felszámolása és a csecsemőhalandóság visszaszorítása volt a szolgálat legfontosabb feladata, addig a 21. században a családok szétszakadása, a nemzedékek együttélésének megszűnése állítja kihívás elé a védőnőket.

Dr. Sárosi Tamás, Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály tisztifőorvos köszöntőjében méltatta a népegészségügy elődjeit elismerve a védőnők preventív, megelőző munkáját.



Kotroczóné Antal Teréz megyei vezető védőnő történeti áttekintőjében az elmúlt száz évben lezajlott változásokat vette sorra.

  • A századfordulón a szegény, paraszti családoknál magas volt a csecsemőhalandóság. A probléma megoldására hívták életre 1908-ban az Országos Anya- és Csecsemővédő Egyesületet, amely az Országos Stefánia Szövetség elődjének tekinthető.

  • Az 1915. június 13-án Stefánia belga királyi hercegnő védnökségével létrehozott szervezet Európában egyedülálló rendszert dolgozott ki: a magyar védőnők házhoz jártak, ekkor már a rizikófaktorok kiszűrése vált az elsődleges feladattá.

  • A Zöldkeresztes Egészségvédelem a fertőző betegségek elleni küzdelmet és a közegészségügyi állapotok javítását tűzte ki célul. A szolgálatot 1945-ben államosították.

  • A megye mind a 75 településén működik védőnői szolgálat, ezek fenntartói jelenleg az önkormányzatok. A szakember hozzátette: ma a szakma elsősorban a megelőzésre helyezi a hangsúlyt.





A gyulai járás népegészségügyi osztály illetékességi területéről három védőnő vehetett át elismerő oklevelet:

 

GYULAI JÁRÁS:

 

CSÜLLÖGNÉ NEMES BERNADETT

Tanulmányainak befejeztével, 2011. januártól Gyula városban területi védőnői feladatokat végzi.

Védőnőként és anyukaként is szívügye a szoptatás. Munkája során sok édesanyával találkozva merültek fel a szoptatással kapcsolatos nyitott kérdések, ezért részt vett a Semmelweis Egyetem laktációs szaktanácsadói posztgraduális képzésén és 2012 nyarán nemzetközi vizsgát tett, így lett IBCLC laktációs szaktanácsadó. Remélve, hogy ismeretei bővítésével még több édesanyának fog tudni segíteni

Védőnői méhnyakszűrés gyakorlati megvalósulásában egyedül vesz részt a városban. A szűrést Gyulavári tanácsadóban végzi.


 

SARKADI JÁRÁS

ERŐSNÉ EGRI KATALIN

 

Védőnői diplomáját 1991-ben Szegeden szerezte. Tanulmányának befejezését követően folyamatosan OKÁNY községben, mint területi védőnő dolgozik. A védőnő gondozottai nagyszámú szegénységben, mélyszegénységben élnek. A határ menti településre jellemző a szomszédos országból az ideiglenes tartózkodók, majd rendezetlen itt tartózkodók,akik járványügyi szempontból történő gondozása fokozott odafigyelést igényel. A védőnő ezen gondozottak fokozott nyomon követését lelkiismeretesen, segítőkészen végzi.

A községben létrejövő Biztos Kezdet Házban heti rendszerességgel kapcsolatot tart a dolgozókkal és a részt vevő gondozottaival is.

A mindennapi munkáját precízen, megbízhatóan végzi. Szakmai továbbképzéseken rendszeresen részt vesz. Védőnői méhnyakszűrés gyakorlati képzését elvégezte, majd pótlólag a gyakorlati szűrés lehetőségét is vállalja.


 

 

 

SZEGHALMI JÁRÁS

HEGYESI IMRÉNÉ ERDEI KATALIN

 

Munkáját 1975. szeptember 1-én a védőnői képesítést követően Szeghalom településen kezdte. A védőnői tevékenységét az eltelt 40 éven keresztül ezen a településen végezte. Így a település szinte minden családját megismerve, a település KATI védőnénijeként látja el a mindennapi védőnői feladatokat. A védőnői tevékenységben történő változásokat követve megbízhatóan, precízen, lelkiismeretesen végzi munkáját.

A munkája során, több gyakorlatukat töltő főiskolai hallgatónak lehetett elismert oktató védőnője, akiket lelkiismeretesen vezetett bele a védőnői munka szépségébe.

A társszakmákkal való kapcsolattartása példaértékű.

 






Az ünnepségen védőnői munkája elismeréseként oklevelet vehetett át:  
Zoltánné Sajti Krisztina (Békéscsaba), 
Bencsikné Hudák Ilona (Köröstarcsa), 
Boda Ferencné (Dévaványa),
Fabóné Terhes Csilla (Csabacsűd),  
Mórocz Ildikó(Csanádapáca), 
Pappné Gazsi Anna (Domegyház)
és Orovecz Ildikó (Orosháza).