Gyámügyi és Igazságügyi Osztály / Békéscsabai járás

Békéscsabai Járási Hivatal Gyámügyi és Igazságügyi Osztályának feladatai

 

Illetékességi területe:   Békéscsaba, Doboz, Újkígyós, Szabadkígyós, Kétsoprony, Csabaszabadi, Gerendás, Telekgerendás és Csorvás.

Megyei illetékességgel a Békéscsabai Járási Hivatal Gyámügyi és Igazságügyi Osztálya látja el az alábbi örökbefogadással kapcsolatos feladatokat:

  • dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról,
  • felveszi, elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához,
  • dönt az örökbefogadás engedélyezéséről, az utánkövetésről, és intézkedik a titkolt terhességből született gyermek iratainak az örökbefogadó szülő részére történő kiadásáról,
  • dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról,
  • pert indíthat, illetve kezdeményezhet a gyermek örökbefogadásának felbontása iránt,
  • kérelemre felvilágosítást adhat a vér szerinti szülő adatairól.

Részletes feladatok:

A gyermekek védelme érdekében:

  • elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más alkalmas személynél, illetve gyermekvédelmi nevelőszülőnél, vagy - ha erre nincs mód - gyermekotthonban, fogyatékos személyek otthonában vagy pszichiátriai betegek otthonában, egyidejűleg – a feltételek fennállása esetén – családbafogadó gyámot vagy gyermekvédelmi gyámot rendel,
  • megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését, szünetelését, megszűnését,
  • dönt az általa elrendelt és a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatáról, megszüntetéséről és megváltoztatásáról,
  • nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyermekvédelmi gyámot rendel,
  • dönt a nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról,
  • figyelemmel kíséri a nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolatának alakulását, a szülőnek a gondozó személlyel vagy intézménnyel való együttműködését, indokolt esetben elrendeli a kötelező támogatott közvetítői eljárás igénybevételét,
  • dönt a gyermek nevelésbe vételének megszüntetéséről,
  • dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendeléséről, valamint a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának elrendelésével egyidejűleg megállapítja a fiatal felnőtt halmozottan hátrányos helyzetének fennállását,
  • dönt a gondozási díj-fizetési kötelezettség megállapításáról, illetve megszüntetéséről,
  • megállapítja a nevelésbe vett gyermek lakóhelyét,
  • dönt az ideiglenes hatállyal elhelyezett és nevelésbe vett, speciális szükségletű gyermek nevelési felügyeletéről,
  • közreműködik a bírósági végrehajtási eljárásban,
  • dönt a gyermek védelembe vételéről és annak megszüntetéséről,
  • dönt a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról, felülvizsgálatáról, a kirendelt eseti gyám elszámolásának elfogadásáról,
  • kezdeményezi a folyósító szervnél az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetését és a szüneteltetés megszüntetését, felülvizsgálja az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetését,
  • megkeresi az adóhatóságot a gondozási díj behajtása érdekében,
  • a gyermek gondozási helyére vonatkozó javaslat kialakítása érdekében felkérhet az illetékességi területén kívüli más megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottságot szakvélemény elkészítésére.

A pénzbeli és természetbeni támogatásokkal kapcsolatban:

  • dönt az otthonteremtési támogatás megállapításáról,
  • dönt a gyermektartásdíj megelőlegezéséről.

A gyermek családi jogállásának rendezése érdekében:

  • teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel,
  • megállapítja a gyermek családi és utónevét,
  • hozzájárul

- a kiskorú gyermeknek az apaság megállapítása iránti perben az anya pertársaként való részvételéhez,

- a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy apaság megállapítása és apasági vélelem megtámadása iránti perindításhoz, ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan akadályozott vagy a hozzájárulást nem adja meg,

- a cselekvőképtelen jogosult érdekében a törvényes képviselő által az apaság megállapítása, az apasági vélelem megtámadása iránti és az anyasági per megindításához,

  • eseti gyámot rendel a gyermek részére, ha

- az apaság megállapítása iránti perben a gyermek nem az anya pertársa,

- az anya a gyermek törvényes képviselője, és az apai elismerő nyilatkozathoz a hozzájárulást azért nem adhatja meg, mert az anya és a gyermek között érdekellentét áll fenn,

  • jóváhagyja az anyának kiskorú gyermekével együttes perindítását az apaság vélelmének megdöntése iránt,
  • megállapítja az ismeretlen szülőktől származó gyermek és a képzelt szülők adatait, és
  • megtámadja az apai elismerő nyilatkozatot, ha azt jogszabály megkerülése céljából tették.

A járási hivatal a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya és születendő gyermeke érdekében

  • a várandós anya kérelmére meghatározza a születendő gyermek lakóhelyét,
  • a titkolt terhességből született gyermek törvényes képviselőjének kérelmére megállapítja a gyermek lakóhelyét és egyidejűleg intézkedik a gyermek fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálathoz érkezett iratainak a törvényes képviselő részére történő kiadásáról, feltéve, hogy nincs folyamatban a gyermek örökbefogadásának engedélyezése iránti eljárás.

Az örökbefogadással kapcsolatban:

  • dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, és kérelemre elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásba való felvételét,
  • felveszi a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához.
  • A megyeszékhelyen működő járási hivatal az örökbefogadással kapcsolatban
    • dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról,
    • felveszi, elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához,
    • dönt az örökbefogadás engedélyezéséről, az utánkövetésről, és intézkedik a titkolt terhességből született gyermek iratainak az örökbefogadó szülő részére történő kiadásáról,
    • dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról,
    • pert indíthat, illetve kezdeményezhet a gyermek örökbefogadásának felbontása iránt,
    • kérelemre felvilágosítást adhat a vér szerinti szülő adatairól.

Pert indíthat, illetve kezdeményezhet:

  • a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a szülői felügyelet, az egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlásának megváltoztatása, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, a gyermek kiadása,
  • a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése,
  • a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása,
  • a gondnokság alá helyezés, annak fenntartása, megszüntetése, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatása, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre módosítása, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható ügycsoportok módosítása, a választójogból való kizárás, valamint a választójogból való kizárás megszüntetése,
  • a számadási kötelezettség, illetve a számadás helyességének megállapítása iránt.

Feljelentést tesz:

  • a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása,
  • a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt.

A járási hivatal a jogszabályban meghatározott esetben kéri a bíróságtól az eltűnt személy holtnak nyilvánítását.

 

A kapcsolattartással, szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermektartásdíjjal kapcsolatban:

  • dönt a gyermek és a szülő, illetve más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartásáról, indokolt esetben felügyelt kapcsolattartást rendel el, továbbá a kapcsolattartási ügyben kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy kötelező támogatott közvetítői igénybevételét rendeli el,
  • intézkedik a kapcsolattartásra vonatkozó bírósági vagy gyámhivatali határozat végrehajtásáról,
  • dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról,
  • dönt, ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők – a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével – valamely kérdésben nem tudnak megállapodni, valamint a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos ügyben kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy kötelező támogatott közvetítői eljárás igénybevételét rendeli el,
  • hozzájárul a gyermek családba fogadásához,
  • dönt a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a szülők vitájáról,
  • jóváhagyja a gyermek részére a szülők lakóhelyének vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helynek az elhagyását,
  • dönt a 16. életévét betöltött gyermek házasságkötésének engedélyezéséről,
  • eljár a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt egyezmény alapján a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyben, továbbá - a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet, a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény és a tartási ügyekre vonatkozóan az igazságügyért felelős miniszter által közzétett viszonossági nyilatkozat alapján a Magyarország vonatkozásában kijelölt Központi Hatóság megkeresésére - közreműködik a tartásdíjat megállapító és a tartásdíj megfizetésére kötelező határozat meghozatalára irányuló kérelmek, a tartásdíj felemelésére vonatkozó kérelmek és a tartásdíj leszállítására vagy megszüntetésére vonatkozó kérelmek ügyében,
  • engedélyezi a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatását, és
  • eljár a megelőlegezett gyermektartásdíj kötelezett által meg nem térített összegének elengedésére, csökkentésére vagy részletfizetés engedélyezésére irányuló kérelem ügyében,

A gyámsággal, gondnoksággal, előzetes jognyilatkozattal és támogatott döntéshozatallal kapcsolatban:

  • a gyermek részére családbafogadó gyámot vagy gyermekvédelmi gyámot rendel, a nevelőszülőt egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendeli,
  • ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel és felügyeli tevékenységüket,
  • felügyeli a családbafogadó gyám, valamint felügyeli és irányítja a gyermekvédelmi gyám tevékenységét
  • felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot,
  • külön jogszabályban meghatározott esetekben zárlatot rendel el, zárgondnokot, eseti gondnokot, eseti gyámot, ügygondnokot, a magzat részére gyámot rendel és ment fel, továbbá megállapítja a munkadíjukat,
  • felveszi és jegyzőkönyvbe foglalja az előzetes jognyilatkozatot, valamint gondoskodik annak az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába való bejegyzésre jogosult bíróságnak történő megküldéséről, és
  • támogatót, hivatásos támogatót rendel ki, felügyeli a tevékenységét, valamint felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a támogatót, hivatásos támogatót.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 187/A. §-a szerinti hozzájárulás megadása a tizennyolcadik életévét betöltött, cselekvőképességében bármely ügycsoportban részlegesen korlátozott személy művi meddővé tétel elvégzése iránti kérelméhez a járási hivatal hatáskörébe tartozik.

A vagyonkezeléssel kapcsolatban:

  • dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy fizetési számlán történő elhelyezéséről, az elhelyezett pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe történő befektetéséről, letétben kezeléséről, valamint egyéb tárgyak letétbe helyezéséről, továbbá a Ptk. 4:159. §-a szerinti intézkedések közül azt alkalmazza, amellyel legnagyobb biztonsággal megóvható a gyermek vagyona,
  • dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról,
  • elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a végszámadást,
  • közreműködik a gyermekek, gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával és vagyoni értékű jogával kapcsolatos ügyekben,
  • közreműködik a hagyatéki eljárásban.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 51. § (2d) bekezdésében, 53. § (4d) bekezdésében és 54. § (5) bekezdésében foglalt gyámhatósági feladat- és hatáskört a járási hivatal gyakorolja.

A Kormány a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerinti családvédelmi koordinációért felelős szervként a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt jelöli ki.

  • A családvédelmi koordinációért felelős szerv a bántalmazottat kérelmére személyesen meghallgatja. Ebben az esetben a bántalmazó meghallgatására is sor kerül azzal, hogy a bántalmazott kérelmére a bántalmazót és a bántalmazottat külön-külön kell meghallgatni. A bántalmazott kérelmére arról is megfelelően gondoskodni kell, hogy a bántalmazó a személyes meghallgatást közvetlenül megelőző és azt közvetlenül követő időben se léphessen kapcsolatba bántalmazottal.
  • A családvédelmi koordinációért felelős szerv a hozzátartozók közötti erőszak, vagy annak veszélye miatt tett jelzés fogadását követően - figyelemmel a hozzátartozók közötti erőszak kiemelkedő súlyára - a bántalmazottat és a bántalmazót személyes meghallgatás érdekében történő megjelenésre hívhatja fel. A bántalmazó és a bántalmazott köteles a családvédelmi koordinációért felelős szerv felhívásában megjelölt helyen és időpontban megjelenni. A bántalmazott védelmére az (1) bekezdésben írt szabályok a személyes meghallgatásra történő megjelenésre felhívás esetén megfelelően irányadóak.
  • A családvédelmi koordinációért felelős szerv tájékoztatást ad a bántalmazottnak a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható intézkedésekről, a bántalmazottat megillető jogosultságokról, a család és a gyermekek védelmét szolgáló szociális intézményrendszerről és szolgáltatásokról, valamint arról, hogy a hozzátartozók közötti erőszak miatt helye van-e büntető- vagy szabálysértési eljárás megindításának, továbbá a hamis vád következményeiről. A bántalmazott kérelmére a családvédelmi koordinációért felelős szerv gondoskodik arról, hogy a bántalmazott jogi, egészségügyi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget kapjon.
  • A családvédelmi koordinációért felelős szerv tájékoztatást ad a bántalmazónak a hozzátartozók közötti erőszak folytatásának következményeiről.
  • A családvédelmi koordinációért felelős szerv tájékoztatja a bántalmazottat és a bántalmazót az igénybe vehető terápiás kezelésekről és más segítségnyújtási, konfliktuskezelő lehetőségekről. Ezek eléréséhez igény szerint segítséget ad.
  • A családvédelmi koordinációért felelős szerv a személyes meghallgatáson elhangzottakat jegyzőkönyvbe foglalja és - a bántalmazott akaratának figyelembevételével - megteszi a szükséges intézkedéseket a hozzátartozók közötti erőszak megelőzése vagy megszakítása érdekében.
  • A családvédelmi koordinációért felelős szerv az eljárásáról és a feltárt tényekről haladéktalanul tájékoztatja a rendőrséget.

Köznevelési feladatai tekintetében ellátja azon hatósági eljárásokkal kapcsolatos feladatait, amelyekben jogszabály első fokon eljáró hatóságként a járási hivatalt, vagy a járási hivatalvezetőt jelöli ki:

  1. nyilvántartás vezetése a tanköteles gyermekekről és a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, oktatását ellátó iskolákról,
  2. írásbeli érettségi vizsgák feladatlapjainak a vizsgaszervező iskolák közötti elosztásában részvétel,
  3. kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be
  4. nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmények nyilvántartásba vétele, működési engedélyének kiadása, módosítása,
  5. nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmények törvényességi ellenőrzése,
  6. hatósági ellenőrzések a fenti köznevelési intézményekben,
  7. az iskolák felvételi körzetének meghatározása és közzététele,
  8. tanköteles korhatárt megelőző iskolakezdés engedélyezése,
  9. tanulói jogviszony fegyelmi határozattal való megszűnése esetén új intézmény kijelölése,
  10. szakértői véleményben foglaltak végrehajtása
  11. független vizsgabizottság szervezése.